Barangolások a Délvidéken

HATÁRTALANUL! program keretén belül iskolánk 7. b osztályos tanulói tanulmányi kiránduláson vettek részt Szabadkától Fiuméig, melynek célja a határon túli magyarság megismerése volt.
Az öt napos kirándulás első állomása Palics volt,  ahol ellátogattunk a Miroslav Antic Általános Iskolába.
Zomboron megtekintettük a zentai csatát ábrázoló festményt a Városházán, majd a napórát a piactéren. Utunkat Eszékre folytattuk, ahol az óváros gyönyörű épületei varázsoltak el mindannyiunkat: a Szent Mátyás templom, a Szentháromság tér, a vár, és a Dráva.
Zágráb felé vettük az irányt, a monumentális székesegyház és a Jellasics tér megtekintése volt a programunk. A szállásunk Szamoborban volt, ahol a várrom felkeresése volt a cél a harmadik nap reggelén.
Tersattoba érkeztünk, ahol a Szűz Mária búcsújáró templomot és az egykori Frangepán család tulajdonában lévő várat látogattuk meg. Fiumébe érkezvén a   történelmi belvárosban sétáltunk. A magyar időben épült a piac, a színház, a Kormányzói Palota, az Adria-palota. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bakokat és megkoszorúztuk a Baross emléktáblát.
A negyedik napunkon izgalmas látogatást tettünk a rijekai Torpedó Múzeumba, majd Abbáziában sétáltunk a tengerparton, felkerestük a Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelyét jelző emléktáblát. Sétánk után hajókáztunk, mely nagyszerű élmény volt. Következő állomásunk Lovran volt, az ékszerdoboz óvárosban megtaláltuk azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt. A mozgalmas napunkat az esti Rákóczi vetélkedővel zártuk, különös tekintettel a szabadságharc déli végekhez való kötődéseivel.
Az 5. napon Varasdon felkerestük az Erdődyek várkastélyát, majd elindultunk haza.
        7. b osztály
Kísérőtanáraik: Horváth Lászlóné és Nagybányai-Kiss Ágnes
_____________________________________
Diákjaink tollából…
1.nap
Reggel fáradtan keltem, de az út iránti vágy izgatott. Mikor megérkeztem a gyülekező pontra, találkoztam ismeretlenekkel és barátokkal egyaránt. Amikor láttuk, hogy a busz megáll, még jobban izgatottak lettünk. Mikor felszálltunk a buszra, alig vártuk, hogy elkezdődjen ez a csodálatos utazás. A barátaimmal nagyon könnyen elrepült az idő. A szerb határnál Marci barátom észrevette, hogy a személyim lejárt. Borzasztóan megijedtem. Nem tudtam mit csináljak, de eszembe jutott, hogy Szegeden van egy ismerősünk. Szóltam neki és 2 óra múlva megjelent egy új Mercédesszel, majd a többiek tovább mentek a határhoz. Attila és én bementünk Szegedre, ahol elintéztük a papírokat és sikeresen a határnál utolértem a többieket. Így tovább tudtam folytatni a kirándulást. Elindultunk Palicsra, akkor már nagyon izgatottak voltunk. Palicson egy iskolát látogattunk meg, ahol bemutattuk a saját városunkat és iskolánkat. Ezek után tovább mentünk Zomborra. Ott megvacsoráztunk és elfoglaltuk a szállást. Nehéz, de eredményes napot zártunk. A tanulság, hogy mindig nézd meg az irataid érvényességének a dátumát.
Barna Zalán (8.b)
2. nap
A második nap, hogy elindultunk Miskolcról a tanulmányi kirándulásra. Aznap délelőtt megnéztük Zomborváros napóráját és a városban található Zentai-csatát ábrázoló festményt, amiről sok érdekes dolgot hallottunk. Sokkal később átléptük a szerb-horvát határt, s Eszéknek vettük az irányt. Eszéken megálltunk és körbenéztünk az óvárosban. Itt található a Szent Mihály templom, a ferencesek temploma és a város vára, amely a Drávára nyíló látványt biztosítja. Ezután tovább indultunk Horvátországfővárosába, Zágrábba. A városba érkezvén meglepetten csodálkoztunk, milyen szépséges város Zágráb. Jártunk Jellasics téren és székesegyháznál. Kora este elfoglaltuk a szállásunkat Szamoborban.
Összességében megnéztük a horvát városok gyöngyeit, Eszéket és Zágrábot, ahol feledhetetlen élményekben és városnézésben részesültünk.
Tompa Tamás (7.b)
3. nap
Gardróbszobákban eltöltött izgalmas és érdekes éjszaka után fáradtan vágtam neki a 3. napnak, de jól indult, mert egyből megnéztük Szamobor romvárát. Ez a vár több, mint 800 éves vár, de ma már teljesen romos. A régi kor szépségei azonban magávalragadó. Készítettünk pár képet, és tovább indultunk Fiumébe, ami egy kikötőváros. Megnéztük a Ferences templomot, séta közben vettem észre, milyen szűkek az utcák, ami Olaszországban is jellegzetesség. Mikor felértünk Trsat várának a tornyába, valami bámulatos látvány tárult elénk. Ráláttunk az egész városra, és a tengerre, majd a belvárosban megnéztük az Óvárost, mai egy elég elhagyatott hely volt, de az 500-600 éves épületek különös hangulatot adtak a helynek. A fiumei kikötőben megkerestük a bakokat, melyek még az Osztrák – Magyar – Monarchia illetve a trianoni időkből származtak. Megkoszorúztuk a vasminiszter, Baross Gábor emlékhelyét. Nagy sétát tettünk a tengerparton, majd vacsora után a naplemente gyönyörűségében is részünk volt.
Boholy Marcell (8.a)
4. nap
Reggeli után elindultunk megnézni a Torpedó múzeumot, ahol a torpedó alkatrészeit, régebbi felvételeket láthattunk és ismerhettünk meg. Ezután Abbáziába folytattuk utunkat, ahol megtekintettük dr. Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelyét jelző emléktáblát. Elsétáltunk a kikötőbe, ahol a csoport két hajóra „oszlott szét”. A hajóázás után Lovranba mentünk, ahol némi szabadidőt tölthettünk el. Miután megérkezünk a szállásunkra, átöltöztünk és lementünk a partra. Sokat fürödtünk a tengerben, annak ellenére, hogy a víz hideg volt. Tengeri cipőre is szükség volt a tengeri sünök és a kavicsok miatt.
Kiss Balázs (8. b)