Névadónk

Névadásunk története

A lakótelep helyén lévő régi, lebontott utcák egyik házában a jónevű Benke József tanár családja lakott, s ahol a színésznő Benke Judit - aki a Laborfalvy Róza nevet vette fel - gyakori látogatója volt a híres író, Jókai Mór - a későbbi férj. Ezért gondoltuk tehát úgy 1993-ban, egyúttal az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 145. évfordulóján, hogy felvesszük a Jókai Mór Általános Iskola nevet.

Év elején meghirdettük a gyűjtőmunkát, a versenyeket. Minden gyermek életkorának megfelelően megismerkedett Jókai Mór életútjával, műveivel, hőseivel. Küldöttségek, kutatócsoportok keresték fel a Megyei Levéltárat, a Megyei Könyvtárat, a Hermann Ottó Múzeumot, a Miskolci Nemzeti Színházat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, Jókai emlékházait Balatonfüreden és a Svábhegyen, jártunk a Hadtörténeti Múzeumban, a Kerepesi temetőben, Tardonán, Sátoraljaújhelyen testvériskolákban, kirándultunk Örvénykőre. Felvettük a kapcsolatot Dr. Szénássy Zoltánnal, aki Komáromban él, s lelkes kutatója, ismerője, életrajzírója Jókainak.

Három napos rendezvénysorozat eseményeit ma is emlegetjük: első nap játékos vetélkedőn bizonyították az egyes osztályok felkészültségüket Jókai műveiből, életéből;
másnap az 1848/49-es forradalom és szabadságharc "színhelyeit" kereshették fel a csapatok az iskola épületében: a Pilvax kávéházat, a Landerer-nyomdát, a Nemzeti Múzeum lépcsőit, Táncsics börtönét, a Nemzeti Színházat, mindenhol komoly feladatokat oldottak meg, végül megostromolhatták, megvédhették Buda várát a Kőszívű ember fiai nyomán a tornateremben.
Harmadik nap a névadóünnepségen Csoba Tamás polgármester köszöntötte iskolánkat, a gyerekek pedig megelevenítették hazánk múltjának nagy eseményeit a honfoglalástól kezdve 1848-ig.

Este ünnepi hangversennyel zárult a nap. Ezen a napon öltöttük fel először a Jókai-nyakkendőt, ekkor kerültek iskolánk homlokzatára Szanyi Péter szobrászművész domborművei: a Jókai-portré és a Magyar Köztársaság címere.

Három év múlva terveztettük meg és adtuk át az egész iskola szavazata alapján a Jókai-emlékplakettet a legkiemelkedőbb munkát végző két-két pedagógusnak, illetve tanulónak.

 

Névadónk

Jókai Mór
1825-1904


1825-ben született Révkomáromban, ahol a református vallás szerint részesült a keresztségben. Apja Jókay József ügyvéd, édesanyja, Pulay Mária családjáért élő asszony. 1831-től járt a komáromi elemi iskolába, ahol hamar kitűnt eszével, szorgalmával. 1841 és 1844 között Pápán a Református Kollégiumba, majd Kecskeméten járt főiskolára és jogiakadémiára, hogy apja nyomdokaiba léphessen. A kecskeméti időszak azért is fontos életében, mert itt mélyült barátsággá kapcsolata Petőfivel.


1845-ben Pestre ment joggyakorlatra, hogy ügyvéd lehessen. Ekkor már jelentős sikert arattak megjelenő novellái és regénye, a Hétköznapok. 1846-ban letette ügyvédi vizsgáját, de soha nem lépett jogi pályára, és végleg elkötelezte magát az irodalommal és az újságírással.
Tízek Társasága jelentette baráti körét, s ők támogatták irodalmi és lapszerkesztői Életképek törekvéseit.
1848 március 15-e életének jeles napja volt. Ő fogalmazta meg és olvasta fel a híres 12 pontot. Este a Nemzeti Színházban ismerte meg a híres színésznőt, Laborfalvy Rózát, akinek révén élete egy időszakában Miskolchoz kötődött.


A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett. Felesége Tardonán, egy borsodi kis faluban talált számára biztos menedéket, majd később Komáromi menlevelet is szerzett Jókainak.
1850-ben újra közölhette műveit, igaz, Sajó álnév alatt, mert saját nevét még nem merte használni. A világosi fegyverletétel után megjelent első két műve a szabadságharc hősi világát Forradalmi és csataképek, a bukás és bujdosás fájdalmát Egy bújdosó naplója idézte.


Ettől kezdve Jókai az írásnak élt. Igen sokat és gyorsan dolgozott.
A regény-és novellaírás mellett újságíróként és szerkesztőként is dolgozott Üstökös, A Hon, Nemzet.
1861 és 1896 között megszakítás nélkül volt választott parlamenti képviselő.
1886-ban elveszítette társát, Laborfalvy Róza meghalt.
1894-ben az ország fényesen megünnepelte Jókai ötvenéves írói jubileumát. Megjelent a 100 kötetes jubileumi kiadás, az írót doktorrá avatták.
1899-ben újra nősül, elveszi a fiatal Nagy Bella színésznőt.
1904. május 5-én Jókai rövid szenvedés után befejezte földi pályafutását.


Főbb művei:

 

 

És mégis mozog a föld

 

A kőszívű ember fiai

 

A nagyenyedi két fűzfa

Elolvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban (http://mek.iif.hu/).