HÚSVÉT

 

Mottó: „És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja,
 és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt.”
 / Malakiás 4:2. /

 

Barsy Irma: Tavasz

A nagy hó olvadni kezdett, s robajjal zúgott le az ár, eddig a mezőt hófehéren takarta be a bús halál. Sárba tiporva rothadt fű, gyász boritá a réteket, mindent az ősz szele hervasztott és elűzte az életet. S míg egy fakult füvet kezemben finom, holt porrá morzsolok, gondolom, hogy mind hasonlóak a halandó ember-sorsok. Mint aszott fű, hull el az ember, földporrá lesz, mi élet volt, ó Istenem, feltámadhat-e, élővé lesz-e ami holt?! A sírok egyre domborulnak, mind több a gyász és a halál... Lesz-e az elmúlásnak vége, lesz-e virágzóbb láthatár...?

De ím a Nap kél diadallal s meleggel szórja be a tért, aszott fű helyett zöld hajtástól díszeleg a felperzselt rét. A húsvéti harangok kongnak, bíbor hajnal köszönt megint: a hang s a fény versenyre kelve élet győzelmét hirdetik. Ki értünk meghalt, harmadnapon a sírból győztesen jött ki, s lőn zsengéje feltámadásnak, amelyben a hivő követi. Feltámadunk! hiszem szilárdan, a sir és halál nem örök. Nem maradhat végképp a sírban, ki e létből elköltözött...! Megváltónk eljön dicsőségben, hogy megszűnjön a bűn, halál s ki az Úrnak híven szolgált, Benne örök életet talál.

 

NAGYPÉNTEK NÉLKÜL NINCS FELTÁMADÁS

Tavasz beköszöntével mindnyájan egy kicsit optimistábbak vagyunk. A természet törvényszerűségeiből kiindulva életünk minden területén várjuk a megújulást. Várjuk, hogy a tavaszi szél elfújja a szemetet, kitisztítsa a fejeket, a szíveket, és kitakarítsa az országot. Talán a tavasztól várjuk emberi kapcsolataink megújulását is.

A sok reményteli, megújulásra áhító váradalmunk közt vajon ott van-e az Istennel való kapcsolatunk megújulására való vágy? Hogy hogyan újulhat meg életünk és Istennel való kapcsolatunk arra választ adhat a szállóigévé vált fenti cím parafrázisa:

 

Pecznyík Pál: Fordulj el a bűntől
Fordulj el a bűntől, megtévesztett lélek, ne fuss azok után, akik bűnben élnek. Mire fel ocsúdnak, már késő lesz nékik, kínok honában majd, a hajukat tépik. Fordulj el a bűntől,	bár csábító, édes, de belül keserű, kárhozatra mérgez. Fordulj el a bűntől, de ne holnap, még ma! Ma még van kegyelem, hogy eljuss a célba! Siess: mert suhannak órák, napok, évek, lelkek menny honába, csak Jézussal érnek! Fordulj el a bűntől,	mely régtől fogva tart, fordítsd Isten felé, gondredős arcodat. Ő megajándékoz, a menny örömével, szerető szívének ezernyi jelével. Fordulj el a bűntől, s nem fogod megbánni, Atyád országában, fehérben fogsz járni.

 

Nemcsak a tavaszról, hanem Húsvétról is elmondhatjuk, hogy a megújulás gondolata itt is meghatározó. Hiszen, ha valami szokatlan és újszerű dolog volt a világtörténelemben, akkor az Jézus kereszthalála és feltámadása. Nagypéntek csodáját olyan szépen fogalmazza meg énekeskönyvünk 344. dicsérete: „Az élet ottan halni tért, holtával nyervén drága bért.” Így is összefoglalhatnánk a legnagyobbnak mondott református ünnep jelentőségét: Jézus halálának fája lett számunkra az Élet fája!

 

Nagypénteken a kereszten Jézus a bűnt győzte le, Húsvétkor pedig a bűn következményét a halált, és a sátánt sebezte meg halálosan. Ez alapján a győzelem alapján lehet a mi életünk is győztes, lehet ránk nézve is igaz a Jelenések könyve ígérete: „A ki győz, annak nem árt a második halál.” Ha Jézusba kapaszkodunk hitünk karjaival, akkor nekünk is szól: „A kié a Fiú, azé az élet” és, amit Jézus ígért követőinek: „Én élek, ti is élni fogtok.”

 

Füle Lajos: Feltámadás
Temették ólom-csüggedésbe, hitetlenség rongyába rakva a félelem sivatagába Harmadnapon feltámadott! Temették tornyos templomokba, szertartások gyolcsai közé,	imákból készült szemfedője. Harmadnapon feltámadott! Temették ideológiákba, tagadás útszéli árkába, tudomány sziklái alá. Harmadnapon feltámadott! Temették gyilkos hitvitákba, szent háborúk szennyes	vizébe, sötét élet-cáfolatokba. Harmadnapon feltámadott! Temetgetik ma is... Hiába. Nem rejti el se föld, se ég már, szív bűne, vagy ész érve, semmi, mert Ő MAGA AZ ÉLET !

 

Azonban Jézussal járva életünket, nemcsak a címben foglaltak igazságát kell belátnunk, hanem azt is, hogy bűnbánat nélkül nincs megújulás. Ezt igazolja Isten Ószövetségi népének története is. Mindaddig nem volt gazdasági fellendülés, politikai és katonai stabilitás, egyéni és közösségi jólét, amíg el nem pusztították a bálványokat, bűnbánatot nem tartottak, és vissza nem tértek az élő Istenhez. Ha mi is, életünk minden területén – különös tekintettel Istennel való kapcsolatunkra – áhítjuk a megújulást, akkor nem spórolhatjuk meg a lelki „tavaszi nagytakarítást”. Ami nem jelent mást, mint a nagypénteki megaláztatást saját életünkre nézve, óemberünk keresztre feszítését, az őszinte, töredelmes, életünk minden területére kiterjedő bűnbánatot.

 

Lukátsi Vilma: Térj meg
Térj meg! - ezt hallottam tegnap este. Közvetlenül mellemnek szögezte a hallott Ige a fegyver csövét, és idegen lett a meghitt sötét: lehet, hogy elvétettem az utat? Elmerült bennem az Isten-tudat gyermekkorom gyarló imáiban, vagy a harangos templombolt alatt valami gyér vallásos köpenybe takartam, és bizonygattam egyre	magamnak, hogy Isten mozdulatlan. ...néha elmondtam még öntudatlan: 'Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben...' de imám visszahullt szárnyszegetten, ezért hát abbahagytam az imát. Az élet annyi szépet-jót kínált - tegnap estig! Amióta úgy érzem, VALAKI sürget, hogy el ne késsem! Meg kell térnem! Még ma meg kell térnem...

 

Hadd álljon itt három Bibliában szereplő ember, akinek a fenti megállapítás összefüggésében gyökeresen megváltozott az élete Nagycsütörtök és Húsvét között.
Figyelmeztetésként a rossz példa áll az első helyen, aki nem más, mint Júdás. Árulása miatt ugyan volt lelkiismeret furdalása, de nem jutott el a bűnbánatig. Nem jutott el a keresztig, nem jutott el Jézusig, nem találta a megbánás helyét. Az önmarcangolás, pedig nem azonos a bűnbánattal, a megtéréssel. Az előbbinek nem lehet más eredménye csak az önmegsemmisítés.
A második példa a Golgotán megtérő lator. Ő belátja, elismeri bűnösségét. Tudja, hogy bűnei jogos büntetését kapja, míg Jézus ártatlanul szenved. Tudja, hogy rászorul az Úr kegyelmére, szabadítására. A lator ugyan nem látja meg a feltámadást, de már aznap ott van Jézussal a Paradicsomban!
Végül Péter, aki háromszor megtagadta Jézust, keservesen sír és bánkódik bűnei miatt. Jézusnál megtalálja a megbánás helyét, és feloldozást nyer. Személyes találkozást él át a Feltámadottal. Ezáltal nemcsak a Jézussal való kapcsolata, hanem egész élete is megújul. Átéli és megtapasztalja, hogy a megújulás feltétele a bűnbánat.
Adja Isten, hogy ezt mi is belássuk, és bűnbánatot tartva megújuljon az életünk! Ámen

„Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek,
 hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.”
/ ApCsel. 3:19. /

 

Pecznyík Pál: Vagy egészen vagy sehogy
Megtévesztett drága lélek, gyötör téged a sok vétek? Földre érted jöttem Én, élhess, vérem érdemén! Érted adtam életemet, nem követhetsz úgy Engemet, miként sokan: immel – ámmal tettek helyett, csak a száddal? Nem követhetsz úgy, ahogy,	vagy egészen, vagy sehogy! Szívből kérlek, kövess Engem, hogy győzhess a bűnnel szemben. De ne kövess immel – ámmal, tettek helyett, csak a száddal? Nem követhetsz úgy, ahogy, vagy egészen, vagy sehogy! Ha hittel Rám bízod magad, kezem a földről felragad! Mennyben kész már lakhelyed, abba szárnyalok veled!

 

 

Túrmezei Erzsébet: A Golgotán Boldog titok: a Golgotán kezdhetek el minden napot, megköszönve a meghálálhatatlan, csodálatos áldozatot s akkor csupa fény lesz a reggelem, minden úton ez a fény jár velem. Hisz bűnteher és gondteher lehull és ottmarad a szabadulást hirdető krisztuskereszt alatt! Szabad szívvel, kézzel indulhatok ha várnak rám az új feladatok. Biztatóbb, szebb és boldogabb új reggel lehet-e: elindulni mint Isten megváltott gyermeke, kinek szíve szeretetről dalol, a Golgotáról, a kereszt alól.

Szabolcska Mihály: Húsvét Miért keresnéd Őt a sírba Hisz nincsen ott, mert nem halott. Halál bilincse szétszakítva, Az Úr Jézus feltámadott! A Golgotán volt az ítélet, Ott győzte le a bűnt s halált. A sírból most kikelt az élet, Az ígéret valóra vált! A Golgotán Ő meghalt érted, Ó bűnös szív, ezt ne feledd. A Golgotánál hajtsd meg térded, És sírva sírj bűnöd felett. De nagypéntekre jött a húsvét, Örülj, ujjongj bűnbánó szív, Az Úr életre kelve ismét, Örökre él s életre hív!

 

 

Kiss Gyula hitoktató-lelkipásztor