Untitled Document

A Megváltó megváltoztat!

Hogyan változott meg Péter élete a Jézussal való találkozás hatására? VII. rész

János 20: 3-8.

ARANYMONDÁS 

 „Boldogok, akik nem látnak és hisznek!”
János 20:29.

1. Biztosan átéltük már mindnyájan azt a bizonytalanságot és kétségbeesést, amikor valami, ami a szívünknek nagyon kedves volt, eltűnt, vagy elvesztettük, esetleg ellopták…
Ilyenkor igyekszünk mindent megtenni, hogy megkeressük. Mindent felkutatunk, mindent megmozgatunk. Nem legyintünk csak úgy, hogy „Á, mindegy.” Hanem utána járunk a dolognak.
2. Szintén mindnyájunk számára ismerős a népmeséket záró fordulat: „Aki nem hiszi, járjon utána!” Ehhez hasonlóan, mai bibliai történetünkből egy újabb dolgot tanulhatunk Pétertől és a többi tanítványtól, aminek hatására – Jézust követve – megváltozott az életük.
Ez pedig nem más, mint a meggyőződésre való vágy, utána járás annak, hogy Jézus valóban Isten; és amit Ő mond, az valóban úgy van. János 20: 3-8.
A tanítványok hallották a jó hírt Húsvét reggelén Magdalai Máriától. Ő már hajnalban kiment Jézus sírjához, és oda pillantva látta, hogy a kő el van hengerítve, és nincs benn Jézus teste. Ebből azt a téves következtetést vonta le, hogy sírrablók jártak ott korábban.
Péter komolyan vette, amit Mária mondott, nem mondta rá, hogy „még korán reggel van, és biztosan rosszul láttál”, vagy „ez csak asszonyi képzelődés”. Ő nem érte be a másodkézből való információval. Személyesen akart meggyőződni a hírről. Utána járt a dolognak.
Péter és János elment a „tett színhelyére”. Nem ültek kényelmesen a babérjaikon. Nemcsak meghallották a hírt, hanem hallgattak is rá. Csakúgy, mint annak idején a betlehemi pásztorok, akik szintén a végére akartak járni annak, amit az angyaloktól hallottak. „Menjünk el egészen Betlehemig!”
Sokszor azért nem találkozunk Jézussal, mert nem ott vagyunk, ahol Ő van. Mert nem oda megyünk, ahova Ő küld, mert nem engedelmeskedünk a Róla szóló evangéliumnak. Nem megyünk el a hitünk, bizalmunk végső határáig. Megelégszünk csak másod-harmadkézből való információval: „Ismerek valakit, aki ismer valakit, aki ismeri Jézust.” Ne elégedjünk meg kevesebbel, a Jézussal való személyes találkozásnál, a Vele való személyes közösségnél! Mert az Ő megismerése maga az örök élet – János 17:3.
Nem tapasztaltad még meg Jézus mindenható erejét? Nem találkoztál még a Feltámadottal? Akkor ne nyugodj addig, amíg meg nem találod Őt! Imádkozz, könyörögj, olvasd – hallgasd Isten szavát, hogy megismerd Őt! Ígéretünk van rá, hogy ha hűségesen keressük az Urat, akkor Ő kijelenti magát nekünk: „Akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.” – Példabeszédek 8:17. Ne egy tapasztalat, vagy egyetlen próbálkozás után dönts! Menj végig az Isten-keresés útján! Gondolj bele, ha Kolombusz 1-2 nap után feladta volna az Újvilág keresését, akkor soha nem fedezte volna fel Amerikát.
Pétertől tehát megtanulhatjuk, hogy kitartóan kereste Jézust. Mindent megtett azért, hogy Mesterével lehessen. Ez akkor is, most is áldozatokkal jár. Rá kell szánni az időt arra, hogy megismerjük Jézust. Ő hív, hogy aki szomjazik az Élő Vízre, az jöjjön Hozzá, és megkapja ingyen. De nem a Forrásnak kell hozzánk jönnie, hanem nekünk kell odamennünk Hozzá. Ez a mi részünk a Jézussal való találkozásban.
3. Ismerjük a pusztán csak anyagi világot feltételezők mondását is: „Hiszem, ha látom!” Azonban ne feledd: azt látod, amire nézel, ami felé irányítod a tekinteted. Ne csodálkozz, hogy nem látod Jézust, ha nem Rá nézel hited szemeivel!
Nem elég csak a felszínt látni. Lelki látásra, hitre van szükség. Ezért is lehet imádkozni. Magdalai Mária csak rápillantott az üres sírra, és téves következtetést vont le.
Péter látása is csak annyira volt elég, hogy – a görög „teória” szó áll az eredeti szövegben – saját elméleteket gyártson Jézussal kapcsolatban.
Azonban János látott, megértette, hogy itt nem sírrablás, hanem feltámadás történt. És hitt. Ez a hit kötötte össze a feltámadott Jézussal. Adja Isten, hogy mindnyájan eljussunk a lelki látásra. Hitünk szemeit emeljük Jézusra, hogy teljes lehessen az életünk, és megtapasztalhassuk: „Boldogok, akik nem látnak és hisznek!”


Ámen