Jézus az Úr

Ki Jézus Krisztus? – Filippi 2:11.

ARANYMONDÁS

  „Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére.”

Filippi 2:11.

Hittanórán gyakran felmerül a kérdés, hogy a Jézus mindenhatóságát kifejező jelzőt – ÚR – kis, vagy nagybetűvel kell írni. Mivel nem udvariassági formuláról van szó, hanem isteni méltóságjelzőről, ezért mindig így írjuk: Úr Jézus!
Ez utóbbi hitvallásos igazságot három bibliai történeten keresztül szeretném szemléltetni.

1. Jézus Úr a szükségeink felett.
2. Jézus Úr a természet erői felett.
3. Jézus Úr a halál felett.

1. Mindnyájan jól ismerjük Péter csodálatos halfogásának történetét. / Lukács 5: 1-11. / Itt Jézus megmutatta Péternek, hogy nemcsak a lelki, – hiszen Simon hajójából prédikált a parton álló sokaságnak – hanem a testi szükségeit is be tudja tölteni. Noha Péter egész éjjel halászott, mégsem fogott semmit, Jézus szavára azonban, mégis kivetette a hálót. Ami annyira megtelt halakkal, hogy már-már szakadozott!
2. A másik jól ismert történet, amikor a tanítványok, Jézussal hajóznak a háborgó tengeren. / Máté 8:23-27. / Az Úr békésen alszik a csónakban, miközben a tanítványok alulmaradnak az elemekkel való küzdelemben. „Uram! Ments meg minket, mert elveszünk!” – kiáltják Jézusnak. Ő felébredve, előbb tanítványait dorgálja meg kicsinyhitűségük miatt. Majd, mint egy rakoncátlankodó gyermekre, rászól a szélre és a tengerre, mire azok elcsendesednek! Jézus tehát Úr a természet erői felett is.
3. Húsvét napján a feltámadott Úr Jézus megjelenik tíz tanítványának / János 20:19-31. /. Tamás nincs jelen, ezért ő nem is hiszi el, hogy Jézus él. „Csak, ha saját szememmel látom, és a sebhelyeit megérintem, akkor hiszem el, hogy feltámadt a halálból” – mondja társainak. Krisztus kegyelmes lévén megjelenik nyolc nap múlva Tamás „kedvéért”. Mire a hitetlen tanítvány térdre rogyik Jézus előtt és így kiált fel: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus tehát Úr a halál és a sátán felett is!

A fenti történetekben háromszor is elhangzott, hogy Jézus Krisztus Úr. Azonban Ő maga figyelmeztet a hegyi beszédben: „Nem mindenki, aki ezt mondja nekem: Uram! Uram! megy be a Mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” / Máté 7:21. /
Mennyire vesszük ezt komolyan? Nem elég csak hinni Jézusban, engedelmeskednünk is kell Neki, ha Vele akarjuk tölteni az örökkévalóságot. Nem elég Őt Úrnak vallani, engedni is kell, hogy uralma érvényre jusson az életünk minden területe felett! Onnan tudjuk, hogy Péter nemcsak udvariasságból szólította Jézust „Uram”-nak, hogy noha semmi értelme nem volt, noha egész éjjel fáradt, és nem fogott semmit, mégis Krisztus szavára kivetette a hálót fogásra!
Ha Jézust valóban Urunknak tekintjük, akkor az egyetlen lehetséges Hozzá-állás az, amivel Pál fejezte ki az iránta való engedelmességét: „Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?”
Ha a tenger, a szél, a Nap, a Hold, a galaxisok, és minden egyes teremtmény enged az Úr Jézus szavának, akkor talán nekünk is el kellene kezdenünk engedelmeskedni Neki!

Ámen